A körforgásos gazdaságba illeszkedő, környezetbarát burkolatokat gyártó üzemet alakítottak ki a Szegedi Fegyház és Börtönben - közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Szegeden.
Az elmúlt évek jól bevált gyakorlatát folytatva, a körforgásos szemlélet jegyében biomasszaként hasznosítják újra az utcára dobott, feleslegessé vált karácsonyfákat Pécsen, a Pannon Hőerőmű Zrt. közbenjárásával - szerepel a Veolia csoport közleményében.
Az épületállomány a jövőben egyre inkább a különböző építőanyagok nyersanyagforrása lesz - véli az Euroconstruct finn kutatója, Markku Riihimäki. Egy épület tulajdonságai alapján lehetséges ugyanis az épületállományban lévő anyagmennyiség modellezése és kiszámítása, ennek ismeretében pedig kitűzhetünk olyan célokat, mint a bontási hulladék magas hasznosítási aránya, a környezetvédelem vagy akár a körforgásos gazdaság is.
Komplex hulladékgazdálkodási központtá bővíti a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központot a Budapesti Közművek Nonprofit (BKM) Zrt., a fejlesztés a szomszédos, mintegy háromhektáros terület megvásárlásával vette kezdetét. Az átalakítás következtében a pusztazámori telephely alkalmas lesz a vegyesen gyűjtött hulladékok ártalmatlanítását megelőző kezelésre és válogatásra, így energetikailag hasznosítható anyag előállítására.
A körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításáról, a biodiverzitás csökkenésének visszaszorításáról és a zöld pénzügyi vonatkozásokról is szó volt a BCSDH, a Holland Királyság Nagykövetsége és az ING Bank N. V. Magyarországi Fióktelepe által szervezett Körforgásos Gazdaság találkozón. Azok számára, akik még csak most barátkoznak a körforgásos gazdasággal, vagy a biodiverzitással, az egyik legfontosabb üzenet, hogy ezek jóval többről szólnak mint az újrahasznosítás, vagy az erdőben élő állatok jóléte. Komoly gazdasági érdek húzódik amögött, hogy mindkét területtel rendszerszinten foglalkozzanak az országok, vállalatok és a magánszféra. A biodiverzitáson például a gazdaságunk működésének 50%-a múlik.
Hogy lesz energia a hulladékból? Miért fontos a rendszerszintű gondolkodás a hulladékgazdálkodás kontextusában? És mit jelent a körforgásos gazdaság? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről volt szó a Portfolio Business podcast új adásában, melynek vendége volt Simon Anita, az Alteo Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese.
Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem jegyében folytat gasztro-edukációs programot az Etesd projekt, amely nem csupán fenntarthatóságra, hanem egyben hasznos ismeretekre is tanítja a gyerekeket és pótolhatatlan közösségi élményeket is biztosít számukra.
Néhány év leforgása alatt látványos változásokat hozott a vagyonkezelés területén Magyarországon és a nemzetközi piacokon egyaránt az ESG. Kérdés azonban, hogy milyen keresleti, technológiai, jogi, tőkepiaci és ingatlanpiaci feltételek teljesülése kell ahhoz, hogy a vagyonkezelési piac egésze az ESG szellemében működjön. Ezeket a kérdéseket jártuk körbe a Portfolio Future of Finance 2022 konferenciájának délutáni szekciójában.
Az elektromos közlekedést és a megújuló energiát övező nagy érdeklődés gyakran háttérbe szorítja azt a tényt, hogy az ezzel kapcsolatos mögöttes tevékenységekben, mint az akkumulátorgyártásban és az ahhoz kapcsolódó ritkaföldfémek bányászatában is hatalmas felfutás zajlik. Becslések szerint az európai akkumulátorpiac értéke 2025-re eléri a 250 milliárd eurót, ami mind gazdasági, mind környezeti szempontból számos kérdést felvet. Hova kerülnek az élettartamuk végét elérő akkumulátorok? Miért fontos és hogyan lehet ezeket az akkumulátorokat újrahasznosítani? Mi lesz a megfelelő stratégia? A válaszokban élen jár Finnország, ami 2020 januárjában a világ egyik első országaként nemzeti akkumulátorstratégiát mutatott be. Ennek részleteiről és a jövőbeli tervekről a Business Finland szakértőivel, Ilkka Homanennel és Markku Kivistövel beszélgettünk.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
A Párizsi Egyezmény óta több mint 500 milliárd tonna nyersanyagot használtunk fel világszerte, és a túllövés napja egyre előrébb kerül. Míg a 90-es években október 11-én értük el az éves túlfogyasztás szintjét, addig tavaly ugyanez már júliusban bekövetkezett. A megoldást a körforgásos gazdaság jelentheti, vagyis az említett nyersanyagok visszaforgatása a gazdaságba. Hogy hogy állunk ebben, arról a Portfolio Sustainable World 2022 konferencia negyedik szekciójában beszélgettek a szakértők.
A rezsicsökkentés megvalósítása úgy tűnik, hogy az ország gázfelhasználásának jelentős változását fogja elhozni – derült ki Dr. Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium miniszterének a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciáján tartott előadásából. A miniszter a Kárpát-medence klíma kihívásai mellett a kormány klíma és energiapolitikájának fenntarthatósági céljairól és az ország energiaátmeneti stratégiájáról beszélt. A kormány hamarosan el fogja fogadni az energiastratégiát és ez egyben új támogatási formák megjelenését is jelentheti. Palkovics előadása során többször is jelezte, hogy részt fog venni a Portfolio október 4-i Energy Investment Forum konferenciáján is, amelynek keretében majd az energiaszektorban tervezett kormányzati lépéseket fogja bővebben bemutatni egy újabb előadásában.
Miközben az emberiség már felismerte, hogy a szén-dioxid-kibocsátását vissza kell fognia, ha nem akar megfőni, van egy még komolyabb és nehezebben orvosolható probléma: a szemétgyártás - kezdi legfrissebb blogbejegyzését Zsiday Viktor.
Beruházási célterületté nyilvánította a kormány a Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Park nagykanizsai központjának helyét - írja a Magyar Közlöny. Ahogy korábban mi is írtunk róla, a Pannon Egyetem, valamint a Mol és helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetencia központot, továbbá tudományos és innovációs parkot hoznak létre Nagykanizsán.
Fenntartható építészet címmel 11 videótananyagot tartalmazó haladó továbbképzést állított össze a Budapesti Építész Kamara (BÉK) a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületével (HuGBC) közösen. A tananyag bekerült a Magyar Építész Kamara ajánlott továbbképzései körébe.
Gombamód nőnek ki az épületek a földből, olyan tempóban, és olyan nyersanyagfelhasználás mellett, ami komoly veszélyeket teremt a környezetünk számára. Kétségtelen, hogy az építőipar igen jelentős környezeti igénybevételt eredményező ágazat, éppen ezért szükséges minden felhasznált anyag a lehető leghosszabb felhasználására, ismételt beépítésére, vagy újrahasznosítására törekedni. A körforgásos szemlélet építőipari vonatkozásairól volt szó az Építőipar 2022 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében.
Földünkön évről évre rendkívüli mértékben növekszik a textilhulladékok mennyisége, amelynek eredményeként még tovább emelkedik a jelenleg is igen nagyfokú környezeti terhelés. Világszerte a feleslegessé vált textiltermékek csupán kevesebb mint 1 százalékát hasznosítjuk ruházatként, szelektív gyűjtésük, illetve újbóli felhasználásuk révén ugyanakkor jelentősen csökkenthetnénk a belőlük a levegőbe, a vizekbe és a talajba jutó káros anyagok volumenét - áll a a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. közleményében.
Kezd forróvá válni a talaj a magyar iparvállalatok alatt, ahogy az uniós döntéshozók egyre több eszközzel kényszerítik őket a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Bár a 2030-as és 2050-es klímacélok még távolinak tűnhetnek, az ország egyik legnagyobb iparigáz-gyártójának és szolgáltatójának vezérigazgatója szerint elég, ha az uniós döntéshozók a következő kvóta allokációs időszakban, 2024-25-ben csökkentik az ingyenes allokációt, ami önmagában olyan áremelkedést okozna a kvótaárakban, hogy az rentábilissá tenné, a ma még piacilag kevésbé életképes zöld vagy kék hidrogén gyártást, felhasználást. Azonban ahhoz, hogy 3 év múlva át tudja állítani gyártását egy iparvállalat, ahhoz már idén el kéne kezdeni az ehhez szükséges beruházások előkészítését.
Szakmai, konzultációs és érdekképviseleti fórumként alakult meg a közelmúltban Veszprémben kilencedik gazdasági platformként a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform azzal az elsődleges célkitűzéssel, hogy segítse a koncepció eredményeinek mielőbbi és minél hatékonyabb elterjesztését. Az ünnepélyes eseményen elhangzott beszédekből nyilvánvalóvá vált, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán egy újabb környezetvédelmi divatkifejezés, hanem olyan stratégiai szükségszerűség, amelyen a jövő versenyképessége múlik.